Ügyességi játék A játékvezető képzeletbeli dolgokat adogat a gyerekeknek. Pl. egy könyvet. Erre mindegyik játékos úgy tesz, mintha könyvet olvasna. A következő mondata: "adok nektek egy könyvet, és egy fésűt". Mire mindenki úgy tesz, mintha olvasna, és közben fésülné a haját. Ezután: "adok nektek egy könyvet, egy fésűt és egy rágógumit". Ekkor minden játékos úgy tesz, mintha könyvet olvasna, közben fésülködne, s rágná a rágót. És így folytatódik tovább a játék, amíg az egyik gyerek össze nem zavarodik, és nem tudja, hogyan tovább. Át kell mászni székek alatt, asztal alatt, át kell kúszni egy-egy hol magasabban, hol alacsonyabban kifeszített madzag alatt, párnákból épített alagúton, vagy át kell kelni a patakba dobott köveken. Az akadályversenyek főleg a nagyobb zsúrokon közkedveltek. Nagyon szórakoztatóak, bárhol megrendezhetjük őket... A játékvezető indító jelére minden sorban az utolsó gyermek négykézlábra ereszkedik, és elindul előre, a lábak alatti alagúton. Ha végigmászott, feláll az első játékos előtt, terpeszállásba áll. Feladat: A játékvezető kezdi a feladatot. „Elmentem az állatkertbe, s láttam egy elefántot.”Az elefánt szót nem ejti ki a játékvezető, csak elmutogatja, hogy felismerhető legyen... Ki kell emelnünk a vízből az almát a szájunkkal, ill. a fogunkkal. Kézzel nem szabad segítenünk.
Kinek sikerül? Nem könnyű. Ki tud hosszabb kígyót hámozni az alma héjából? Játék előtt hívjuk fel a gyermekek figyelmét a balesetveszélyre! Ne időre játsszuk a játékot! A játékvezető elindít a tenyere egyszeri lecsapásával egy láncot, amelyben az egymást követő tenyerek, egymás után sorban megcsapják az asztalt. Nagyon kell figyelnünk, hogy úgy csapkodjuk az asztalt, ahogyan a tenyerek sorban vannak egymás mellett, s ne ahogyan a játékosok ülnek egymás mellett. Minden autóra rákötünk egy kötelet úgy, hogy a kerekek mozgását ne akadályozza. A kötél másik végét egy papírtekercsre vagy WC-papír gurigára ragasztjuk.
Minél gyorsabban fel kell tekernünk a kötelet a gurigára úgy, hogy közben magunkhoz húzzuk az autót a kerekén gurulva. Akinek a nevét mondja a játékvezető, az a gyermek, hang nélkül kell, hogy szabadkozzék, mutassa, hogy ő nem tud semmiről, és másra kell mutatnia. Mindezt nevetés nélkül, teljesen komolyan. Tervezzük meg ceruzával a bohóc arcát, majd színessel rajzoljunk, színezzünk. Akinek készen van a vidám bohócfej, az a lap másik oldalán ossza a kört ceruzával 12 részre. A bekötött szemű gyermeknek, a párja irányításával el kell jutni a lógó csokikhoz, s egy cérnaszálat az ollójával levágnia. Ha sikerül neki, megeheti. Ezután próbáljon szerencsét a párja is, az ő irányításával. Előveszünk néhány „összegurgulázott” zoknit, kikészítünk egy vödröt, kosarat vagy dobozt, s bejelöljük a dobóvonalat. Találjunk bele a zoknikkal a dobozba.
Ki hányat tud beledobni a 10 darab zokniból a dobozba? A cicák próbáljanak beosonni közöttünk a körbe, kekszet lopni. Aki észreveszi, hogy valaki besurrant mellette, „csípje el” a keksztolvajt, és küldje őt a körön kívül. A játék akkor ér véget, ha mindkét cicának sikerül kekszet lopnia.
A gyerekeknek úgy kell lerajzolni a játékvezető által kikiáltott szót, hogy csak egymást nézhetik a párok, a lapra tilos tekinteni! A bekötött szemű játékosoknak, egyesével áthordani a sakkbábuikat a saját székükről, az ellenfél székére. Csiptessenek a gyerekek egymás pólójának hátuljára 5 darab csipeszt. Ezután hirdessük ki a játékidőt... Kés és villa használatával kell kicsomagolni és megenni a csokoládét a tányérunkról. Kézzel nem szabad megérinteni a csokit!(Kivéve, ha leesett.) Üljünk le az asztalhoz, s dobjunk egymás után, a dobókockával. Aki hatost dob, az a gyermek vegye fel gyorsan a sapkát, sálat és a kesztyűt, fogja a kezébe a kést és a villát, ezután próbálja meg kicsomagolni az evőeszközökkel a becsomagolt csokit. Fogó kimondja két gyermek nevét, akiknek csendben helyet kell cserélniük úgy, hogy közben megpróbálja elkapni az egyiket. A lopakodók akkor ügyesek, ha hangtalanul sikerül a helycsere, s a fogó egyiküket sem kapta el. Egy kézzel a poharakon sorban haladva kiválogatni a cukorkákat minél gyorsabban.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb? A marokkó játékhoz hasonlóan, a gyerekeknek úgy kell kivenni a diót a kosárból, hogy közben a többi dió meg ne moccanjon. Ráállva a dobozokra, s a spárgát a kezünkben fogva, végig kell mennünk a kijelölt úton.
A gyerekek élvezik, hogy hirtelen megnőhetnek. Aművésznek készítenie kell egy rajzot úgy, hogy nem láthatja a munkáját. pl.: torta, szülinapos, perec, medve… Feladat: a lengő kanállal kell a gyufásdobozt, pöckölő mozgással a rajttól a célig eljuttatni... Az első gyermek a dobópontra áll és dob, mégpedig úgy, hogy előtte többször megfordul a saját tengelye körül, s a zsinóron levő dobozkát közben magával repíti a levegőben. A gyerekeknek előre megjelölt távolságból kell célba gurítással, vagy célba dobással ledönteni a várat. Kinek hányszor kell próbálkozni, míg ledől a vár? A fűben és a bokrokon elrejtjük a katicákat.
A gyerekeknek meg kell találniuk a bogarakat.
Kinek hány katicát sikerül találnia? Építsen a játékvezető, vagy építsünk a gyerekekkel együtt legóból vagy fakockából egy tanyát, karámot, vagy csak egy kaput. A szoba egyik szélén, szorosan egymás mellé, hasra fekszenek a gyerekek. (6-10 fő) Fejük egy irányban, és egy vonalban legyen. Ők a „fatörzsek”. Feladat: A játékvezető kezdi a feladatot. „Én elmentem a vásárba és vettem egy csizmát.” A csizma szót nem ejti ki a játékvezető, csak mutatja, hogy felhúzza a két lábára... Ki tudja felépíteni, ill. a legrövidebb idő alatt felépíteni a 8 gurigából álló wc-papír tornyot úgy, hogy csak két fakanál nyelével, oldalról szorítva emelheti a tekercseket egymásra. A székek felöltöztetése a feladat. Melyik csapat tudja leghamarabb felöltöztetni a széket úgy, hogy minden ruhadarab rákerüljön? A zoknik és a cipők a szék lábaira... Válasszunk két egyenlő létszámú csapatot. A csapat tagjai üljenek egymás mellé törökülésben a földre, s fogják meg egymás kezét. Bekötött szemmel kell folytatni a rajzolást. Megmutatjuk a gyerekeknek a félig megrajzolt képet, ezután bekötjük az első vállalkozó szemét, akinek folytatni kell a rajzolást, vagyis be kell fejezni az elkezdett rajzot. A játékvezető kérdéseket tesz fel egyenként a gyerekeknek, akiknek válaszolniuk kell.
A válaszban nem szerepelhet az igen, nem, fekete, fehér szó. A csapatkapitánynak fel kell fűznie a csapata tagjait a spárgára. A spárga útja: felül a pulóveren be, s alul a pulóveren ki. Rajt jelzésre indul a verseny. Az első csapattag fogja erősen a gombolyag elejét a kezében. Bekötött szemmel és megmosott kezekkel próbáljuk meg az arca tapintása alapján felismerni az elénk állított játékost. A fület és a hajat is lehet érinteni. A kézfejünkre helyezett filctollakat fel kell dobni, és ugyanazzal a kézzel elkapni. Először minden játékosnak 1 tollat adjunk, majd akinek megy a feladat, próbálkozhat egyszerre több filctollal is. Miután leültünk az asztalhoz, s megkaptuk a kellékeket, hozzákezdhetünk a munkához: fonalból, szavak felragasztása papírra!
Az adott szó kapcsolódhat a zsúrhoz. A rádiós a széksorok között sétál, majd hirtelen elkiáltja magát, hogy:”földrengés!” Ekkor az egymással szemben ülőknek helyet kell cserélniük.
Ki tudja a pályán végigvezetni a pingpong labdát úgy, hogy nem ér hozzá? Csak fújni szabad! Lefújni egy lapot a pakli tetejéről. Nem az egész paklit, hanem csak egy kártyát, vagy lehetőleg minél kevesebb kártyát. Sorban egymás után fújhatnak a gyerekek. Fel kell fűzni a gyerekeknek a pálcára annyi gyöngyöt, amennyi ráfér. Óvodások játszhatják a játékot időre is. Kinek megy gyorsabban a fűzőcske? A gyerekek válasszanak tetszőleges színű, számú és hosszúságú papírcsíkokat, s rögzítsék azokat rajzszeggel, vagy kétoldalú ragasztóval, a gesztenyéhez. A gesztenyén, vagy a papíron minden gyermek jelölje meg a saját röppencsét. A rajtvonaltól úgy kell elgurítani a golyóinkat egyenként, hogy minél több beleragadjon a ragasztóba. Ügyesen kell indítani a golyót, hogy ne legyen se kicsi, se nagy a sebessége. Felállítunk egy ceruzát a parkettára vagy a padlólapra, konyhakőre. A kezdő játékosnak adunk 20 db üveggolyót. Kimérjük a ceruza és a játékos közti távolságot.
Hason fekve kell gurítani a golyókat a ceruza felé. A cél, hogy mielőbb eldőljön a ceruza. A csapatoknak fél percük van, hogy a fonalból minél többet a szék köré tekerjenek, összevissza. Ezután a csapatok széket cserélnek, és a feladat az, hogy gombolyítsák fel a fonalat. A gumikkal le kell lőni a piramist, hogy a poharak eldőljenek, vagy leessenek az asztalról.
Csapatversenyben is játszhatjuk, akkor egyszerre többen célozzák a felépített piramisokat. A játékosok kb. 1 méter hosszú vékony fonalat veszneka szájukba amelynek a végén egy gumimaci himbálózik... A játékvezető rajt jelére a gyerekek elkezdik a fonalra rákötözni a gyufaszálakat. Az a játékos, vagy versenyző páros nyeri a játékot, aki két perc alatt több gyufát tud felkötni a fonalra. Meg kell próbálni a gombot rádobni a halacskákra. Húzzunk egy vonalat, ahonnan mindenki eldobhatja a gombját! Ha sikerül rádobni a gombot az egyik halra, a szerencsés kiveheti a halat a medencéből. A magok szétválogatása! Az ujjainkkal dolgozzunk, esetleg próbálkozhatunk csipesszel is!
Egy csapat ne álljon 3-4 gyereknél többől!
Vajon a csapattagok hogyan osztják el egymás között a feladatot? A játékvezető megütöget, megszólaltat különböző tárgyakat úgy, hogy mi ne lássuk. (pl. egy takaró mögött, vagy doboz alatt) A hang alapján próbáljuk meg kitalálni, hogy mi az a tárgy, ami megszólalt. Ki kell halászni a harisnyából a két meglepetést minél gyorsabban úgy, hogy a két karunk egyszerre, de egymástól függetlenül „mászik” be a harisnya két lábába, azután ki. A megjelölt útvonalon négykézláb el kell utaztatni az állatkát a hátunkon úgy, hogy ne essen le.
Az utaztató jutalmat kaphat, ha a célba vitte az utasát. A 2-3 főből álló csapatok, a megkapott borítékot, rajt jelre kinyitják, s minél rövidebb idő alatt megpróbálják kirakni a képet, s megfejteni, hogy kit vagy mit ábrázol a kép. A bekötött szemű játékosnak meg kell keresnie az edényt. Négykézláb, a fakanállal hadonászva, tapogatózva keresgél a játékos. Amint megtalálta, jól megkongatja a fazekat. A többi gyerek esetleg hideg-meleg kiáltásokkal segíthet. Feladat: Válasszunk ki az előkészített tárgyakból 8-10 darabot, a játékosok számától függően kb. kétszer annyit, ahány gyermek játszik. Tegyünk ezekből a tárgyakból egyet-egyet egy kupacba egymás mellé, s takarjuk le... Amíg a zene szól, a gyerekek szabadon táncolnak a szobában. Amikor a játékvezető leállítja a zenét, s elkiáltja magát, hogy „pocak”, akkor a gyerekek gyorsan feküdjenek hassal a földre. Egy nagy papírra rajzolunk egy emberfejet, jó nagy szájjal. Kiragasztjuk az egyik ajtóra. Minden játékos kap a kezébe egy matricát, amin valamilyen étel szerepel. Kijelöljük az indulópontot.
Az indulópontról indulva, bekötött szemmel próbáljunk eljutni a fejrajzhoz, s ráragasztani a képet a szájra. Feladat: a gemkapocs végét, a lyukba illesztve, a gyerekek minél több halacskát horgásszanak ki a vízből. Ha sokan játszanának, több fordulót indítsunk. Játszhatjuk úgy is a játékot, hogy minden gyermeknek a megadott színű halakat kell kihorgásznia. Építsünk homokozó formák segítségével hóból sütiket, tortákat, hóvárakat. Ki is díszíthetjük az alkotásokat! Az asztalra készített tányérokhoz állnak a gyerekek hátratett kézzel. A játékvezető indító jelére, szájukkal, nyelvükkel keresni kezdik a három macit. Feladat: két gyereknek beszélgetnie kell. Akármiről folyhat a párbeszéd. A harmadik játékos feladata, hogy megpróbálja a beszélgetés figyelmét magára vonni... Az egyes számú játékosnak helyet kell cserélnie az utolsóval, anélkül, hogy bárki lelépne vagy leesne a farönkről. A középen álló játékvezető mond egy bármilyen gyűjtőnevet. Pl.:szín. Ezután rámutat az egyik játékosra, az leguggol, és a mellette lévő kettő játékosnak, minél gyorsabban helyes választ kell adnia... Meg kell próbálni követni a szemünkkel a töltött doboz útját, majd ha a tili-toli leállt, tippelnünk kell, melyiket nyissuk ki, melyikben van az ajándék.
Aki kitalálja melyik dobozban van az ajándék, megkaphatja azt. Minél több dobozzal játszunk, és minél gyorsabban rakosgatjuk a dobozokat, annál nehezebb a játék. Ültessük le a gyerekeket az asztal köré. Beszéljük meg, hogy most mi Japánok vagyunk, s pálcikákkal fogunk mazsolázni. Feladat: a kör közepén álló játékosnak párt kell szereznie, kacsintással. Az a belső körben álló játékos, aki észreveszi, hogy rákacsint a kacsintó... A kakukkok célja, hogy a labdát, vagyis a kakukktojást a fészekbe dobják. A fészekőrző „madár” – aki csak a székkörön belül mozoghat-, közben arra törekszik, hogy ne essen labda a fészekbe. a cukorszörny menekül, a gyerekek pedig üldözik. Próbálják elkapni, s minél több cukorkát leszakítani róla. Mindenki magának gyűjtögeti a cukrokat a zsebébe... A párok egymásnak dobálják a lufikat. Két sikeres fogás után, mindketten egy lépést hátralépnek. A játék folytatódik, egyre messzebbről folyik a dobálás, míg csak ki nem pukkad a lufi. Miután a játékosok a vonalhoz beálltak egymás mögé, megpróbálják egymás után, a nyalókákra dobni a karikát. Akinek sikerül, az megtarthatja az édességet, s bíztatja a többieket. Rajt jelzésre elkezdik kergetni egymást a karikák. A játékosoknak úgy kell átadniuk a karikát a szomszédjuknak, hogy nem engedik el a kezét. Kiosztunk minden játékosnak 3-5 db kekszet.
Széken ülve, a homlokunkra kell a kekszekből minél gyorsabban tornyot építeni. A kekszet a homlokunk, arcunk, orrunk, szájunk mozgatásával juttassuk be a szánkba. Ha a keksz leesik, a homlokunkról indítsuk újra.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb? Párokba rendeződünk, egymásnak háttal állunk, összekulcsoljuk a karunkat.
Megpróbálunk együtt leguggolni, majd felállni. Minden gyermek, ill. minden 2 fős csapat kap egy kartonlapból, és a hozzá tartozó megfelelő méretű kupakokból álló készletet. Rajt jelzésre minden versenyző megkeresi a kupakok helyét. Ki lesz előbb készen? A játékvezető egy babzsákot, vagy puha labdát, vagy lufit dob nekik néhány méter távolságból. A játék célja, hogy a két gyermek – a szabadon levő kezét használva – közösen tudja elkapni a labdát. A játékvezető elindít valamelyik irányba egy kézszorítást, s azt tovább kell adni. Ha a soron lévő gyermek kétszer szorítja meg a mellette lévő társa kezét, akkor visszafelé indul a kör.
Nagyobbak csukott szemmel is megpróbálhatják. Az első páros fogja meg egymás kezét! Tőlük jobbra és balra, egy-egy székre egy-egy sapkát helyezünk el, alatta egy kis becsomagolt csokival. Fél perc alatt minél több vízi lufit kell belerakni a játékosoknak, a beöltözött csapattársuk ruhájába.
Amint letelt az idő, meg kell számolni, melyik csapatnak sikerült a legtöbbet bedugnia. A kipukkadt lufik nem számolnak. Az egyik játékos menjen ki a szobából, s a többiek pedig gyorsan cseréljenek helyet egymással. A játékvezető takarja le az egyik gyereket a nagy fehér lepedővel. A kikiáltó felolvas két állatnevet. Ekkor az a két játékos gyorsan helyet cserél, aki meghallja a nevét. Gyorsan kell cselekedni, hogy ne üljön a helyükre a középen álló. Aki szék nélkül marad, az a következő kikiáltó. Tapsra elkezdünk óvatosan mozogni a szobában, és a lábunkkal tapogatózunk, hogy hol találunk aranyrögöt. Ha találunk egyet, leguggolunk, és felvesszük, vagy a lábujjainkkal próbáljuk felemelni. Feladat: a játékvezető mutat egy mozdulatot, amit a gyerekeknek utánozniuk kell, vagy nem.
Ha a játékmester úgy vezeti be a mozdulat bemutatását, hogy „kiskanál, nagykanál, minden gyerek így csinál”, akkor mindenkinek utánoznia kell őt. Ha viszont csak annyit mond a mozdulat előtt, hogy „minden gyerek így csinál”, akkor nem szabad utánozni. A társunk kezében lógó perecet 1 méteres távolágból guggolva vagy négykézláb állva fújással megmozgatni, a „szájunkhoz csalogatni”, majd megenni a cérnáról. A gyermeknek, a kezébe adott tárgyat csukott vagy bekötött szemmel ki kell tapogatnia, s megneveznie.
Érdemes a többieknek előtte megmutatni a kiválasztott tárgyat, hogy tudják, mit tapogat a soron lévő gyermek. A gyerekeknek meg kell mondaniuk, hogy mit éreznek, milyen alakzat van a nyelvükön. A játékosok üljenek le, a játékvezető ismertesse a feladatot... Öt teljes fordulatot kell megtenni anélkül, hogy a lufi leesne. Melyik párosnak sikerül? Amikor a játékvezető elkiáltja magát: „Jön a krokodil!”, akkor a párok igyekezzenek kiszabadulni a hálózsákból. Az utolsót felfalja a krokodil. Berakjuk a krumplit a kanálba, s teljesítjük az adott útvonalat úgy, hogy a krumpi ki ne essen a kanálból.
Az útvonalat lehet nehezíteni tárgyak kikerülésével, átmászással, átbújással… A felállított flakonokat három labdagurítással próbálják a gyerekek ledönteni! Kinek hány bábut sikerül felborítani? Gyorsan elkészíthető játék, kintre és bentre egyaránt. A gyerekek megpróbálnak egyszerre mozogni, egyszerre lépni, s így előre haladni. Amennyiben versenyt szeretnénk rendezni, több „kukactalpat” készítsünk, s kellő gyakorlás után, indulhat a verseny. A labdákat vizipisztollyal el kell találni, és a vízsugárral lelökni a flakonról. Készítsünk több ilyen célpontot, és akkor lehet versenyezni. A játékvezető indító jelére minden sorban az utolsó gyermek érintse meg az előtte álló vállát, aki tegye ugyanezt az előtte állóval. Ha az első játékoshoz ért a vállérintés, az rögtön hátrafut, beáll utolsónak a sorba. Zenére megpróbáljuk táncoltatni, ugráltatni a labdát úgy, hogy közben ne guruljon, vagy ne essen ki.
Kipróbálhatjuk lufival, vagy kislabdákkal is. A játékosok az orrukkal maguk előtt tolva vezessenek végig egy-egy pingponglabdát az akadálypályán. A pálya ne legyen bonyolult, elég, ha megkerülik a szoba másik végén fekvő díszpárnát. Próbáljunk meg különböző tárgyakat megfogni a lábujjunkkal, mint egy csipesszel, majd olyan magasra emelni őket a levegőbe, hogy kezünkkel megfoghassuk, s a dobozba berakjuk. Kinek melyik tárgyat sikerül felemelni, s a dobozba helyezni? Miután minden játékos beállt a lövőállásba, egy vonalba, kb. 1 méter távolságra egymástól, egymás mellé, s a lángocskák is égnek egymás mellett, természetesen annyi, hogy minden gyermeknek jusson egy. A csapatoknak a mintalapok alapján el kell készíteniük a képet legóból. Pontosan azt kell kirakni a legóalapra, amit a mintalapon látnak! A gyerekek szép sorban tegyenek bele egy-egy szem babot a kosárba. A kosárhoz és a zsinórhoz nem szabad hozzáérni! Számolják együtt hangosan, hogy hányadik babszem kerül a kosárba. A kosár, a sok babtól, persze egyre nehezebb lesz. Vajon mikor esik le? Akinél ez megtörténik, el kell mondania egy viccet,(és összeszedni a szétgurult babokat). Becsukott szemmel eljutni az indulópontról a fejhez, s ott az orrára lépni. Aú. A játékvezető bejelöli, a papíron, kinek hova sikerült irányítani a lépteit. A zene elindítása után, a játékosoknak a kötél alatt kell hátrahajolva vagy hátradőlve átbújniuk, egymás után. Amikor mindenki megpróbálta, lehet egyre lejjebb ereszteni a kötelet... Mindenki óvatosan vegyen egy kanálnyit a liszthegyből, és tegye a poharába. Akinél a csokikocka leesik a hegyről, annak hátra tett kézzel meg kell ennie a csokit. A lufit tovább kell adni a mellette ülő játékosnak a lábfeje közé, illetve annak át kell vennie, s ismét továbbadni a körben ülő szomszédjának. Adott idő alatt (fél perc, vagy egy perc, korosztálytól és csapatlétszámtól függően), fel kell öltöztetni a bábut a lufikkal, a csipeszek segítségével. Feladat: rajt jelre kezdjük el felfújni a lufinkat. Ki meri a leghamarabb úgy felfújni, hogy kipukkadjon? Vagy ki meri addig fújni, hogy még nem pukkad ki, de mégis óriási lesz? Ragasszuk össze az ütőfelületet és a fogót. Vagyis ragasszunk a papírtányérok hátuljára egy-egy spatulát. A spatulák negyedét vagy harmadát kenjük meg folyékony- vagy hobbiragasztóval. Két felfújt léggömbre ráragasztunk celluxszal egy-egy szívószáldarabot, s így ráfűzzük a lufikat egy-egy kötélre. A köteleket kifeszítjük, lekötjük a két végén. A kötél egyik végéről, fújva eljuttatni a lufit, a másik székhez. Rajt vezényszóra a játékosok tegyék a lufit a térdeik közé, és ugráljanak vele a célvonalig. A lufinak nem szabad leesnie. Amelyik csapat versenyzői előbb célba érnek, az a csapat győz. Félpercenként,- a játékvezető jelzésére-, másvalaki lesz a táncparkett ördöge, akinek a mozdulatait mindenkinek utánoznia kell, vagyis mindenkinek ugyanabban a stílusban kell táncolnia. Pl.: szökdécselve, guggolva, nyelvet kinyújtva... Mindenki mosson kezet szappannal! Miután leültek az asztalhoz, osszunk minden gyereknek egy tányért, amit kicsit megszórunk porcukorral... Megfelelő távolságból a medve szájába dobálni a cukorkákat.
A dobálózás után a gyerekek megkaphatják a cukrokat. Persze lehet más állatot is „megetetni”. Kössük be egy gyerek szemét kendővel, és adjunk a kezébe egy kis tál lekvárt, majd ültessünk elé egy éhes játékost.
Bíztatásunkra próbálja megetetni a vele szemben álló játékost, akinek nem szabad elmozdulnia. A játékvezető hirtelen és váratlan kérdéseket tesz fel véletlenszerű sorrendben a gyerekeknek. Válaszolni csak mimikával, változó érzelmeket kifejező arckifejezéssel lehet! A játékvezető rajt jelzésére mindkét játékos feláll, megkeresi a társa székét, arra igyekszik gyorsan ráülni, majd visszatalálni a saját székéhez, s arra visszaülni. A gyerekek éneklés közben adogatják körbe a gyűrűt úgy, hogy a középen ülő ne láthassa, merre jár. A dal végén a középen ülő játékos megpróbálja kitalálni, hogy kinél van a gyűrű. Minél rövidebb idő alatt berakosgatni a formákat a megfelelő lyukakon.
Csak a „Bedobó” foghatja meg a játékot, de a csapattársak irányító megjegyzésekkel segíthetik őt. A kis dobozokat megtöltjük úgy, hogy minden két-két doboz más súlyú legyen. Tehát egyforma mennyiségű töltőanyagot teszünk minden két-két dobozba. A dobozokat lezárjuk és összekeverjük. Próbáljuk meg megtalálni az azonos súlyúakat, és párokba rendezni. Az asztalra kirakott tárgyak hosszúságát, súlyát, mennyiségét, a kiosztott feladatlap kérdései szerint megtippelni írásban. (vagy szóban, akkor nem kell feladatlap) Az éhes szellemevő papírpoharat a játékvezető körbetáncoltatja a bandázó szellemek fölött, s egyszer csak hirtelen lecsap az egyikre. Mikor indul a támadás, a szellemeket tartó gyerekek a cérnák segítségével mentik a saját szellemüket. A babzsákokat egymás mögé lerakva utat kell építenünk.
Zokniban, vagy mezítláb zsákról zsákra haladva kell végigjutni az útvonalon. A bátrabbak bekötött szemmel is megpróbálhatják. Miután az óra „elbújt”, behívják az ajtó előtt várakozó játékost, akinek meg kell keresnie a tiktakoló vekkert. A többieknek addig csendben kell lenniük. Ha megvan az óra, apró jutalom járhat érte, és már mehet is ki a következő gyermek a szobából. A kiválasztott gyerekek kimennek a teremből. A bent maradóknak a játékvezető megmutat egy képet, amelyet két percig nézhetnek, majd újabb két perc alatt meg kell egyezniük abban, miként „írható le” a kép. Ennél a játéknál mindent fordítva kell végrehajtani. Aki téveszt, gyorsan félreáll. Nem kell sokáig „pihennie”, gyorsan kiesnek a gyerekek. A 4-5 feladat után is bent maradó játékosok nagy tapsot érdemelnek. Építsük meg előre a kertben a minigolf-pályát, vagy a gyerekekkel együtt tervezzük és építsük. Számozzuk be az állomásokat, s beszéljük meg, hogy ki, milyen sorrendben halad... A játékvezető leoltja a lámpát, majd zseblámpával megvilágít egy-egy tárgyat. Ki tudja mi ez? Óvodásoknak meg kell nevezni a látott dolgot. Kb. annyi tárgyat világítsunk meg, ahány gyermek játszik. Utána akár sötétben, akár villanykapcsolás után, soroljuk fel a látott tárgyakat. A játékosoknak osszuk ki az előre megrajzolt kartonokat, s külön tálkákban a hozzájuk tartozó tárgyakat. A gyerekeknek el kell helyezni a megfelelő helyre a tárgyakat, a körvonalak alapján. Át kell érni a túloldalra. Minden játékosnak úgy kell előre haladni, hogy az egyik párnán áll, lerakja a másikat, rálép, felveszi az elsőt, lerakja maga elé, rálép, felveszi a másodikat stb. A párnáról lelépni nem szabad! Így kell eljutni a célba. Az első szerepelni vágyó játékos húzzon egyet a papírok közül, majd egy perc gondolkodási idő után mutogassa el, a feladványt. A játékosok egymás után dobnak a kockával. Aki egyest dob, öntsön egy kanál vizet az egyik tetőbe. Ha több tetővel játszunk, akkor a hatos dobásnál, minden tetőbe kell önteni egy kanál vizet. Répa retek mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Nem minden fajta szarka farka tarka, csak a tarkafajta szarka farka tarka. Két tenyerünkkel csapjunk a combunkra, majd tegyük keresztbe az alkarunkat a mellkasunk előtt, közelítsük a fejünkhöz, s próbáljuk a jobb kezünkkel a bal fülünket, és közben a bal kezünkkel az orrunkat megérinteni, egyszerre. A gyerekek a múmiapárjukat adott jelre elkezdik betekerni a WC papírral. A szemüket kihagyva az egész testüket be kell tekerni. A párok egyik tagja verset mond, míg társa mögötte állva, a versmondó hóna alatt előrenyújtott kezeivel gesztikulál. A szöveget és a gesztust szinkronba kell hozni, egymásra koncentrálást igényel a játék a párok tagjaitól. Két-két egyformán zörgő dobozt találni.
A játékosok találgathatnak is, hogy mivel vannak megtöltve a dobozok. Kössük be az első játékos szemét, aki próbálja meg minél hamarabb párosítani a lufikat, tapintás alapján. Ki találja meg a párokat legrövidebb idő alatt? Egyforma dobozokra, (pl. gyufaskatulya) vagy csak egyszerűen kartondarabokra ragasszunk fel anyagdarabokat úgy, hogy minden fajtából kettő legyen.
A gyerekek bekötött szemmel keressék meg a párokat. A torony aljáról felfelé kell léptetnünk a színes poharat úgy, hogy a legfelső poharat mindig a sor aljára tesszük. A kezeinket váltva kell használnunk. Ha a színes pohár újra a torony aljára kerül, akkor teljesítettük a feladatot. Fel kell építeni a pohártornyot. Időkorlát nincsen. Ha ledől az építmény munka közben, újra lehet kezdeni. Csak fölfele szabad építkezni! (A poharak teteje, majd az alja érintse agymást felváltva.) A szülinapos gyermek tegye rá a pókocskát a hálóra. Ezután a játékosok egymás mellett állva, vagy sorban egymás után célozzanak a pókhálóba. A rajvonaltól, indító jelzésre elhajítják a gyerekek a repülőket. A landoló repcsiket a párok másik tagja felveszi, s továbbdobja. Két-két csapat dobálja egymásnak a vízilufit a lepedő meglendítésével. Melyik csapat tudja a legtöbbször a magasba dobni, ill. elkapni a vízibombát, mielőtt az kipukkad? Válasszunk két csapatot, s csapatneveket! A két csapat repülői fognak egymással versenyezni. A két csapat játékosai álljanak sorba egymás mögé! Indulhat is a két első repülő a startvonalról, a két csapat első pilótájától. Amikor leszállt a két repülő, a két csapat második pilótája odaszalad a landolási helyhez, s onnan, a játékvezető taps jelére reptetik a saját repülőiket a leszállási terület felé. S így tovább. A játékban minden repülő csak egyszer vehet részt! Vajon sikerül elérni a célt a rendelkezésre álló repülőkkel? Startjelre mindkét csapatból az első játékos magára vesz mindent, s az üres zacskóval, a bő ruhákban, fut a csapat székéhez. Ott leveszi a nagy ruhadarabokat, mindent visszacsomagol a zacskóba. Kiválasztjuk az első „szagoló” játékost, s bekötjük a szemét, hogy ne lásson. A bekötött szemű játékost egy másik gyermek vezesse végig a szobán úgy, hogy egy finom illatos fánkot „húz”az orra előtt. Amikor a számolásnak vége, minden játékos felkerekedik, és az elbújt gyermek felkutatására indul. Amikor az egyik játékos megtalálja, ő is csatlakozik mellé, és így tesznek sorra a többiek is. Az egyik gyerek dobjon a magasba egy diót, a tojástartót tartó játékos pedig próbálja elkapni! Minden gyerek egymás után háromszor kaphatja el a diót. Hátratett kezekkel leenni a karikákat a spárgáról. Melyik csapat mennyi idő alatt tudja elfogyasztani a vaníliás karikákat a spárgáról? Egy csoport némajátékot játszik, egy másik csoport „szinkronizál”. (minden pantomimszerű játékot bemutató szereplőnek van „hangja”, vagyis egy játékos, aki a némajátékához a szöveget, hangot szolgáltatja.) A gyerekek egyenként vagy párosával nyomdázzanak a vizes szivacsokkal a kijelölt területre. Adjuk oda a játékosoknak a vízzel töltött vödröket, a formára nyírt szivacsokat, s máris alkothatnak a fantáziájuk szerint. Amikor a zene elhallgat, a játékvezető mond egy színt és megnevez egy testrészt. Ekkor a gyerekeknek az elhangzottak szerint azzal a testrészükkel meg kell érinteniük valamelyik társukon a megjelölt színt. Szívószállal egyenként elszállítani a csokibogyóinkat az üres tálkánkba. (felszívjuk a bogyót a szívószál végére, s addig tarjuk „szívva”, míg el nem jutottunk az üres tálkánkhoz. A kis cetlik, vagyis a szóban szó rejtvények vezetnek a kincskeresés következő helyszínéhez, míg végül a játékosok eljutnak a kincshez. Az elsőként szereplő páros közül a szobrász húz egy lapot, s a lapon szereplő mozdulatnak megfelelően beállítja a játékostársát. Vigyázat, a szobornak mozogni nem szabad! 4-6 fős csoportokat alkotunk. Fiúk és lányok vegyesen legyenek a csoportokban, ha lehet. Szörnyecskét építünk magunkból. A játékvezető határozza meg, hogy hány lába legyen szörnyecskének. Vagyis hány lábbal állhat a földön. Akadálypálya megépítése. Miután a játékvezető végigment a pályán, s megmutatta, hogy hol kell átbújni, min kell átlépni, mire kell felmászni. Kipróbáljuk magunkat, milyen ügyes pincérek lennénk. Mozgassuk a lepedőt egyszerre, a karunk fel-le mozdításával, mintha szuszogna a lepedő (Mintha egy óriás aludna alatta)... Terítsünk ki egy takarót a rajthoz! Két gyerek üljön vagy térdeljen rá, majd a takaróval együtt csússzanak oda a kb. 5 méterre lévő célvonalhoz! Teljesen mindegy hogyan jutnak el odáig, a lényeg, hogy ne szálljanak le a takaróról, s ne érjen le se a kezük, se a lábuk a parkettára. Ekkor csatlakozhat hozzájuk a harmadik játékos, és kezdődhet a visszaút. A játékosok felállnak a bot köré, majd elindulnak a bottól 25-30 lépés távolságra. Ott még egyszer megnézhetik, hogy milyen irányban helyezkedik el a bot. A pár egyik tagja kézen jár, miközben a lábait a partnere a kezében tartja. Amelyik pár elsőnek ér a célba, az nyer... Az egyik gyerek álljon négykézlábra, és a párja emelje fel a lábát. Tapsra a kezükön járva indulnak el a „talicskagyerekek” a cél felé.
Az a páros győz, amelyik elsőnek ér célba. A gyerekek sétáljanak végig a talpmasszázs pályán zoknival, vagy zokni nélkül. Ki mer mindegyik talpra rálépni? A játékosnak be kell nyúlnia a dobozba, egy tárgyat megmarkolni, kitapogatni, megnevezni, kihúzni.
Tapogatás közben a gyerekek elmondhatják, hogy mit éreznek, milyennek érzik a tárgyat. A kertben, vagy séta, kirándulás közben a gyerekeknek össze kell gyűjteniük minden, a listán felsorolt dologból egy-egy darabot. Feladat: a labdát a szétterpesztett lábak között kell hátraadogatni. Az utolsó játékos, amint megkapta a labdát, előreszalad a sor elejére, és folytatja a hátraadogatást... A rajtjelzés után mindkét csapat elkezdi a munkát, vagyis az üvegekre rácsavarja a megfelelő tetőket. Az a csapat győz, amelyik először találja meg az összes üveg tetejét. A játékvezető kiáltására gyorsan minden gyerek megpróbálja az elhangzott testrészét, egy társa ugyanazon testrészéhez hozzáérinteni. Pl.: „Térd a térdhez!”, „Fül a fülhöz!”… A szájunkban lévő spagettire kell felfűzni a penne tésztákat.
Kézzel nem szabad hozzányúlni egyik tésztához sem.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb? Miután a játékvezető a tollpihét elengedi a kötél fölött, a játékosoknak fújniuk kell, hogy a toll ide-oda szálljon. Próbáljon meg a lehető legmagasabb tornyot építeni a kockákból. A többiek hangosan számolják, hány kockát sikerül egymásra raknia, míg a torony össze nem dől. Minden gyerek kerüljön sorra. A győztes az, akinek a legmagasabb tornyot sikerül építenie. Egy gyerek kezdjen el építeni egy tornyot, miközben a többiek a dobókockával egymás után dobnak. Aki hatost dob, ledöntheti a tornyot és elkezdheti újra felépíteni, egészen addig, amíg valakinek ismét sikerül hatost dobnia. Megadott távolságból annyi vizet kell spriccelni a pohárba, hogy a pohár megteljen, s ezért a ping-pong labda kiússzon a pohárból. Zenére elkezdenek mozogni a gyerekek. A páros egyik tagja a tükörkép, leutánozza társa összes mozdulatát. Azért, hogy mindenki lehessen tükörkép, néhány perc múlva legyen szerepcsere. A játékosok ide-oda futkosnak a vödör és a pohár között, és a szivaccsal hordják a vizet a saját poharukba. Amelyik csapatnak elsőként megtelik a pohara, az nyer. Feladat: a labdát a fej fölött kell hátraadogatni. Az utolsó játékos, amint megkapta a labdát, előreszalad a sor elejére, és folytatja a hátraadogatást... Rajzoljuk le, a szülinapos gyermeket a papírra, a lábujjaink közé szorított tollal.
Ki a legügyesebb? A játékvezető meghúzza a rajtvonalat, ami mögül a játékosok dobni, ill. gurítani fognak, majd elhelyezi a pályán a pallinót, vagyis a kis „célgolyót”. Az első játékos üljön le a székre, a második pedig az ölébe. Húzzunk, az elöl ülő játékosra egy anorákot, vagy bármilyen lemosható ruhadarabot, úgy, hogy az alatta ülő bele tudja dugni a karját. Mindenki sorban dob a kockával. Aki hatost dob, az lesz a Vak tyúk. Gyorsan felveszi a kesztyűt és a sapkát, utóbbit a szemére húzza, majd megpróbál minél több finomságot felszedegetni. Gyurmázzunk bekötött szemmel!
Meghatározott alakokat, tárgyakat kell gyurmából megformálni vakon. Minden alkotás után meg lehet nézni a művet. Kinek mi sikerült? Mire hasonlít? Feladat: jelre a csapatok első játékosa elindul, megkerüli a bóját, s tenyérbecsapással vagy eszközátadással váltja a társát... A gyerekeknek végig kell vezetniük a kötélen a karikát úgy, hogy a karika közben nem érhet a kötélhez. Ha mégis hozzáérne, akkor újra kell kezdeni a játékot, a kötél „elején”. Az egyik játékosnak el kell hagynia a szobát. A bent maradók, megállapodnak abban, hogy ki a vezérmajom, s megbeszélik, hogy a többiek az alattvalók. Az alattvalóknak az a dolguk, hogy majmolják, vagyis utánozzák a vezért. Mire a kiküldött játékos visszajön a szobába, mindegyik majom pl. vadul vakargatja a fejét, majd – a vezérmajmot utánozva – bolhát keres a bal szomszédja hajában, azután ütögeti a pocakját, majd képzeletbeli banánt majszol, azután fejével dörzsölgeti az egyik szomszédja vállát… Indító jelzésre a játékos párnak el kell indulni, s eljutni a célig úgy, hogy a labda ne essen le a papírról. Amint beértek a célba, készülhet, s indulhat a következő páros. Erős koncentrációt és összhangot igénylő feladat. A gyerekek egyenként, vagy párosával is játszhatnak, az idővel, és egymással versenyezve. Aki a leggyorsabban találja meg az összes kincset, az nyer. A flakont tartó gyermek picit előre hajolva töltse meg a társa poharát, aki ezután a tálkájához szalad, beleönti a vizet, s fut vissza a következő pohár vízért. Ezt addig ismétli, míg el nem fogy a flakonból a víz. A kezdő játékos poharát megtöltjük vízzel, és a poharat a lábával fogva fel kell emelnie, s belőle a vizet, át kell öntenie a jobb szomszédja poharába.
Így adogassuk tovább és tovább, lábról lábra a vizet... Készüljünk elegendő gurigával, mert szerepcserével is szeretnének majd játszani a gyerekek.
Törölközőre vagy váltóruhára előfordulhat, hogy szükség lesz. rajt és cél kijelölése, minden gyerek belelép egy-egy zsákba két lábbal, majd felhúzza a zsák szélét olyan magasra, ahogy csak tudja. Két kézzel tartva zsákot, ugrálni kezdünk a célvonal felé. Ki ér előbb a célba?
|
|
|
|
