ZSÚRJÁTÉKOK.hu

Szülinapi vicces játék

szülinapi zsúr mókás játékok

Vicces játék


Meg kell mérni, meg kell számolni, meg kell vizsgálnia egymást a csapattagoknak. A játékvezető adja ki a feladatokat. Minden feladat elvégzése után eredményhirdetés, s pontozás.

Jelöljük ki a játékteret. A fogó kergeti a menekülőt, aki futás közben egyszer csak beáll az egyik játékos mellé harmadiknak.

A játékvezető képzeletbeli dolgokat adogat a gyerekeknek. Pl. egy könyvet. Erre mindegyik játékos úgy tesz, mintha könyvet olvasna. A következő mondata: "adok nektek egy könyvet, és egy fésűt". Mire mindenki úgy tesz, mintha olvasna, és közben fésülné a haját. Ezután: "adok nektek egy könyvet, egy fésűt és egy rágógumit". Ekkor minden játékos úgy tesz, mintha könyvet olvasna, közben fésülködne, s rágná a rágót. És így folytatódik tovább a játék, amíg az egyik gyerek össze nem zavarodik, és nem tudja, hogyan tovább.

Feladat: a dobókockával minden játékos dob egyet, s aki hatost dobott, az elvehet egy ajándékot a kosárból...
Feladat: a versenyzőnek alaposan szemügyre kell vennie, meg kell figyelnie a pályát, mert utána bekötött szemmel kell teljesítenie...

Az akadályversenyek főleg a nagyobb zsúrokon közkedveltek. Nagyon szórakoztatóak, bárhol megrendezhetjük őket...

A játékvezető indító jelére minden sorban az utolsó gyermek négykézlábra ereszkedik, és elindul előre, a lábak alatti alagúton. Ha végigmászott, feláll az első játékos előtt, terpeszállásba áll.

Feladat: A játékvezető kezdi a feladatot. „Elmentem az állatkertbe, s láttam egy elefántot.”Az elefánt szót nem ejti ki a játékvezető, csak elmutogatja, hogy felismerhető legyen...

Ki kell emelnünk a vízből az almát a szájunkkal, ill. a fogunkkal. Kézzel nem szabad segítenünk.
Kinek sikerül? Nem könnyű.

Ki tud hosszabb kígyót hámozni az alma héjából? Játék előtt hívjuk fel a gyermekek figyelmét a balesetveszélyre! Ne időre játsszuk a játékot!

Elsőként az ünnepelt és egy kis barátja áll a lepedő és a lámpa közé. Elmutogatnak egy tevékenységet a többi gyereknek hang nélkül, csak a testük és a végtagjaik mozgatásával...

Két kézzel ütemesen csapkodjuk a térdünket. Minden harmadik ütés után, felemeli mindenki a kezét fejmagasságig. A játékvezető kezd, vagyis ő mondja az első szót, ahonnan indul a játék...

Mielőtt a játékot elkezdik, a két játékos kimegy a szobából, és kint megbeszélnek egy olyan szót, amelynek kettős értelme van, pl. körte (ennivaló és villanykörte), és ezt elosztják maguk között.

A játékmester jelzésére, mindenki próbáljon meg annyi ruhát magára húzni, amennyit csak tud. Egy perc elteltével véget ér az öltözködésre szánt idő.

A bekötött szemű gyermeknek, a párja irányításával el kell jutni a lógó csokikhoz, s egy cérnaszálat az ollójával levágnia. Ha sikerül neki, megeheti. Ezután próbáljon szerencsét a párja is, az ő irányításával.

Kacsoljunk be pörgős zenét, s a banyatanyán a boszik kezdjék meg vad táncukat. A főboszi a villanykapcsolónál állva játszik az alboszikkal.

A cicák próbáljanak beosonni közöttünk a körbe, kekszet lopni. Aki észreveszi, hogy valaki besurrant mellette, „csípje el” a keksztolvajt, és küldje őt a körön kívül. A játék akkor ér véget, ha mindkét cicának sikerül kekszet lopnia.

Ha a kör közepén álló játékvezető rámutat valakire, s azt mondja cikk, akkor a kiválasztottnak meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét. Ha a cakk szócskát hallja, akkor a bal oldali szomszédét.

A bekötött szemű játékosoknak, egyesével áthordani a sakkbábuikat a saját székükről, az ellenfél székére.

Csiptessenek a gyerekek egymás pólójának hátuljára 5 darab csipeszt. Ezután hirdessük ki a játékidőt...

Üljünk le az asztalhoz, s dobjunk egymás után, a dobókockával. Aki hatost dob, az a gyermek vegye fel gyorsan a sapkát, sálat és a kesztyűt, fogja a kezébe a kést és a villát, ezután próbálja meg kicsomagolni az evőeszközökkel a becsomagolt csokit.

Amikor a játékvezető felkiált: „Csomag érkezett!”, a gyerekek lekuporodnak a földre, leguggolnak, kicsire összehúzzák magukat, és nem mozdulnak...

Feladat: a játékvezető állításokat mond, színekkel, tulajdonságokkal, jellemzőkkel… kapcsolatban. Akire igaz, illetve illik az elhangzott állítás, az a gyermek eggyel arrébb ül. Ha ül már valaki a széken, ha nem, akkor is arrébb csöcsül. Ha valahol már egymás ölében ülnek a gyerekek, akkor csak a legfelső ülhet tovább. Az nyer, aki először visszaér a helyére.

Egy kézzel a poharakon sorban haladva kiválogatni a cukorkákat minél gyorsabban.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb?

Ráállva a dobozokra, s a spárgát a kezünkben fogva, végig kell mennünk a kijelölt úton.
A gyerekek élvezik, hogy hirtelen megnőhetnek.

Aművésznek készítenie kell egy rajzot úgy, hogy nem láthatja a munkáját. pl.: torta, szülinapos, perec, medve…
Feladat: a lengő kanállal kell a gyufásdobozt, pöckölő mozgással a rajttól a célig eljuttatni...

Meg kell szerezni a gróf kincsét a ládából. Ki kell találni a varázsszót, ami a ládát nyitja.

A fogó az egyik kezével az orrát fogja, a másik kezét pedig átdugja a behajlított karján. Így alkot magának ormányt. Ezzel az ormánnyal igyekszik megfogni valakit a társai közül. Az elfogott játékos az új fogó, ekkor szintén ormányossá válik.

Építsen a játékvezető, vagy építsünk a gyerekekkel együtt legóból vagy fakockából egy tanyát, karámot, vagy csak egy kaput.

Behívjuk a kint várakozó gyermeket, ő pedig szépen nyugodtan veszi ki sorban a tálból a finomságokat, s megeszegeti. Amikor egy kék színű franciadrazséhoz nyúl, akkor a többiek hangosan felkiáltanak...

A szoba egyik szélén, szorosan egymás mellé, hasra fekszenek a gyerekek. (6-10 fő) Fejük egy irányban, és egy vonalban legyen. Ők a „fatörzsek”.

Ebben a jellegzetesen magyar nyelvi játékban a játékosoknak olyan értelmes mondatokkal kell meghatározni a megadott szót, melyben magánhangzóként kizárólag az e hang, ill. betű használható.

Ebben a jellegzetesen magyar nyelvi játékban a játékosoknak olyan értelmes mondatokkal kell meghatározni a megadott szót, melyben magánhangzóként kizárólag az e hang, ill. betű használható.

Feladat: A játékvezető kezdi a feladatot. „Én elmentem a vásárba és vettem egy csizmát.” A csizma szót nem ejti ki a játékvezető, csak mutatja, hogy felhúzza a két lábára...

A székek felöltöztetése a feladat. Melyik csapat tudja leghamarabb felöltöztetni a széket úgy, hogy minden ruhadarab rákerüljön? A zoknik és a cipők a szék lábaira...

Válasszunk két egyenlő létszámú csapatot. A csapat tagjai üljenek egymás mellé törökülésben a földre, s fogják meg egymás kezét.

A játékvezető kérdéseket tesz fel egyenként a gyerekeknek, akiknek válaszolniuk kell.
A válaszban nem szerepelhet az igen, nem, fekete, fehér szó.

A csapatkapitánynak fel kell fűznie a csapata tagjait a spárgára. A spárga útja: felül a pulóveren be, s alul a pulóveren ki. Rajt jelzésre indul a verseny. Az első csapattag fogja erősen a gombolyag elejét a kezében.

Bekötött szemmel és megmosott kezekkel próbáljuk meg az arca tapintása alapján felismerni az elénk állított játékost. A fület és a hajat is lehet érinteni.

A játékvezető mond egy kategóriát (pl. állatok, gyümölcsök, autómárkák…). Ezután a játékosok körbeadják a vízzel teli pohárkát. Aki megkapja, annak rögtön mondania kell egy szót a megadott kategóriából.

A rádiós a széksorok között sétál, majd hirtelen elkiáltja magát, hogy:”földrengés!” Ekkor az egymással szemben ülőknek helyet kell cserélniük.

Összekötött lábakkal futva vagy ugrálva a rajtból a célba eljutni.
A játék indítása előtt tisztázzuk, hogy futva vagy ugrálva kell megtenni a kijelölt távolságot.

A rajtvonaltól úgy kell elgurítani a golyóinkat egyenként, hogy minél több beleragadjon a ragasztóba. Ügyesen kell indítani a golyót, hogy ne legyen se kicsi, se nagy a sebessége.

A csapatoknak fél percük van, hogy a fonalból minél többet a szék köré tekerjenek, összevissza. Ezután a csapatok széket cserélnek, és a feladat az, hogy gombolyítsák fel a fonalat.

A gumikkal le kell lőni a piramist, hogy a poharak eldőljenek, vagy leessenek az asztalról.
Csapatversenyben is játszhatjuk, akkor egyszerre többen célozzák a felépített piramisokat.

A játékosok kb. 1 méter hosszú vékony fonalat veszneka szájukba amelynek a végén egy gumimaci himbálózik...

A játékvezető elmond egy ismert mesét úgy, hogy közben hibázik, ill. mást mond a valós történet vagy szereplők helyett. A gyerekeknek figyelni kell, és csengetni, ha felfedeznek egy hibát.

Ki kell halászni a harisnyából a két pénzérmét minél gyorsabban úgy, hogy a két karunk egyszerre, de egymástól függetlenül „mászik” be a harisnya két lábába, azután ki.

Álljunk, vagy üljünk egymás mellé, félkör alakba. Minden játékosnak legyen egy száma. A játékvezető sétál a gyerekek előtt, s véletlenszerűen kérdezgeti őket.„Hány a meggy?”...

Összekötött lábakkal futva vagy ugrálva a rajtból a célba eljutni.
A játék indítása előtt tisztázzuk, hogy futva vagy ugrálva kell megtenni a kijelölt távolságot.

A 2-3 főből álló csapatok, a megkapott borítékot, rajt jelre kinyitják, s minél rövidebb idő alatt megpróbálják kirakni a képet, s megfejteni, hogy kit vagy mit ábrázol a kép.

A bekötött szemű játékos óvatosan beleül valaki ölébe, s azt mondja, hogy „hettyem?”. Akinek az ölében ül, ő válaszolja, hogy „pitty”. A kérdezőnek ki kell találni, vajon kinek az ölében ül. Ha sikerül, szerepcsere.

A gyerekek egymás után mondjanak mellékneveket, (milyen? kérdésre válaszoló szavakat) melyeket írjunk be a számukra még ismeretlen mesében, az üres helyekre.

Amíg szól a zene, körbeadjuk egymásnak kézről-kézre, a ruhacsomagot. Amikor leáll a zene, az, akinél a ruhacsomag van, kivesz egy ruhadarabot, és felveszi magára.

A bekötött szemű játékosnak meg kell keresnie az edényt. Négykézláb, a fakanállal hadonászva, tapogatózva keresgél a játékos. Amint megtalálta, jól megkongatja a fazekat. A többi gyerek esetleg hideg-meleg kiáltásokkal segíthet.

A játékvezető tapsára, a kihúzott állat hangját kell utánoznunk. Addig kell hangoztatnunk pl. a gágogást, míg meg nem találjuk a párunkat. Az egymásra talált párok egymásba karolnak és elhallgatnak.

Feladat: a gemkapocs végét, a lyukba illesztve, a gyerekek minél több halacskát horgásszanak ki a vízből. Ha sokan játszanának, több fordulót indítsunk. Játszhatjuk úgy is a játékot, hogy minden gyermeknek a megadott színű halakat kell kihorgásznia.

Feladat: két gyereknek beszélgetnie kell. Akármiről folyhat a párbeszéd. A harmadik játékos feladata, hogy megpróbálja a beszélgetés figyelmét magára vonni...

A középen álló játékvezető mond egy bármilyen gyűjtőnevet. Pl.:szín. Ezután rámutat az egyik játékosra, az leguggol, és a mellette lévő kettő játékosnak, minél gyorsabban helyes választ kell adnia...

A játékos a saját szívószálával becsukott szemmel kortyol egyet az elé tartott pohárból, s megmondja mit ivott.

Meg kell próbálni követni a szemünkkel a töltött doboz útját, majd ha a tili-toli leállt, tippelnünk kell, melyiket nyissuk ki, melyikben van az ajándék.
Aki kitalálja melyik dobozban van az ajándék, megkaphatja azt. Minél több dobozzal játszunk, és minél gyorsabban rakosgatjuk a dobozokat, annál nehezebb a játék.

A játékosnak behunyt szemmel, csak az ízlelőbimbói segítségével fel kell ismerni a szájába kapott ételdarabkát.

Ez a játék nagyon hasonlít a félkarú rablóra.

Ültessük le a gyerekeket az asztal köré. Beszéljük meg, hogy most mi Japánok vagyunk, s pálcikákkal fogunk mazsolázni.

Feladat: a kör közepén álló játékosnak párt kell szereznie, kacsintással. Az a belső körben álló játékos, aki észreveszi, hogy rákacsint a kacsintó...

a cukorszörny menekül, a gyerekek pedig üldözik. Próbálják elkapni, s minél több cukorkát leszakítani róla. Mindenki magának gyűjtögeti a cukrokat a zsebébe...

A párok egymásnak dobálják a lufikat. Két sikeres fogás után, mindketten egy lépést hátralépnek. A játék folytatódik, egyre messzebbről folyik a dobálás, míg csak ki nem pukkad a lufi.

Rajt jelzésre elkezdik kergetni egymást a karikák. A játékosoknak úgy kell átadniuk a karikát a szomszédjuknak, hogy nem engedik el a kezét.

Kiosztunk minden játékosnak 3-5 db kekszet.
Széken ülve, a homlokunkra kell a kekszekből minél gyorsabban tornyot építeni.

A kekszet a homlokunk, arcunk, orrunk, szájunk mozgatásával juttassuk be a szánkba. Ha a keksz leesik, a homlokunkról indítsuk újra.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb?

Párokba rendeződünk, egymásnak háttal állunk, összekulcsoljuk a karunkat.
Megpróbálunk együtt leguggolni, majd felállni.

Minden gyermek, ill. minden 2 fős csapat kap egy kartonlapból, és a hozzá tartozó megfelelő méretű kupakokból álló készletet. Rajt jelzésre minden versenyző megkeresi a kupakok helyét. Ki lesz előbb készen?

A papírlap tetejére rajzoljunk egy fejet, nyakkal. Majd hajtsuk be a rajzunkat gondosan úgy, hogy csak a nyakból látszódjon ki egy icipici rész, hogy tudjuk, hol kell folytatni a rajzot. Ezután adjuk át a tőlünk jobbra ülő játékos kezébe a papírunkat. Ő folytatja a rajzunkat úgy, hogy nem tudja, mi van letakarva. Tehát mindenki balról kapja a papírt, amire rajzolnia kell. Egy felsőtestet kell rajzolni. Ismét behajtani, továbbadni.

Minden csapatnak választani kell egy ismert verset. Le kell írni a papírra a verset úgy, hogy kérdőszavakkal kell helyettesíteni a versben a szavakat. Amelyik szóra nem ugrik be kérdőszó, azt hagyjuk meg...

Egy játékos kivételével bújjunk be a lepedő alá, s egy-egy lyukon dugjuk ki a kezeinket. Próbáljuk ne egymás melletti lyukon kidugni a kezeinket. A kint maradt játékosnak a játékvezető segítségével meg kell találnia az egymáshoz tartozó kezeket.

Hosszú kígyókat, vagy girbegurba alakokat építeni, a pufik végeinek megnyalásával, összenyomásával.
Kinek mire hasonlít az „építménye”?

Fél perc alatt minél több vízi lufit kell belerakni a játékosoknak, a beöltözött csapattársuk ruhájába.
Amint letelt az idő, meg kell számolni, melyik csapatnak sikerült a legtöbbet bedugnia. A kipukkadt lufik nem számolnak.

A játékvezető kérdezgeti a gyerekeket, de az a gyerek nem válaszolhat, akihez a kérdést intézi,(rámutat, vagy ránéz) hanem a tőle jobbra ülőnek kell válaszolnia.

Az egyik játékos menjen ki a szobából, s a többiek pedig gyorsan cseréljenek helyet egymással. A játékvezető takarja le az egyik gyereket a nagy fehér lepedővel.

A papírlap tetejére írva, válaszoljunk a ki? kérdőszóra feltett kérdésre. Majd hajtsuk be a választ gondosan, úgy hogy ne lássa senki, amit írtunk, s adjuk át a tőlünk jobbra ülő játékos kezébe a papírkánkat. Tehát mindenki balról kapja a papírt, amire írnia kell. Most a behajtott rész alá írva, válaszoljunk a kivel? kérdésre. Ismét hajtsuk be a választ, s adjuk tovább.

A visszahívott játékos a kör közepére áll, s meg kell találni, hol juthat ki a körből. De nem erővel, hanem a társai arcát fürkészve, akik hang nélkül, csak az arcukkal jelezhetnek, hogy jó helyen próbálkozna e, a szabadulni akaró.

A találgató gyerek álljon a lepedő elé, míg a többiek maradjanak a lepedő másik oldalán. Ezután sorban lépjünk a lepedőhöz, és nézzünk a lyukba. Figyeljünk arra, hogy csak a szemünk legyen látható.

Feladat: a játékvezető mutat egy mozdulatot, amit a gyerekeknek utánozniuk kell, vagy nem.
Ha a játékmester úgy vezeti be a mozdulat bemutatását, hogy „kiskanál, nagykanál, minden gyerek így csinál”, akkor mindenkinek utánoznia kell őt. Ha viszont csak annyit mond a mozdulat előtt, hogy „minden gyerek így csinál”, akkor nem szabad utánozni.

A társunk kezében lógó perecet 1 méteres távolágból guggolva vagy négykézláb állva fújással megmozgatni, a „szájunkhoz csalogatni”, majd megenni a cérnáról.

A kijelölt játékos, vagy a játékvezető kitalál egy szót vagy mondatot, amit a mellette ülő gyerek fülébe súg. Csak egyszer szabad elmondani!

Öt teljes fordulatot kell megtenni anélkül, hogy a lufi leesne. Melyik párosnak sikerül?

Amikor a játékvezető elkiáltja magát: „Jön a krokodil!”, akkor a párok igyekezzenek kiszabadulni a hálózsákból. Az utolsót felfalja a krokodil.

Rajt jelzésre, a zsinóron el kell indítani a kulcsot, s ügyesen végigvezetve ruhán belül, ruhán kívül, el kell juttatni az utolsó csapattaghoz.

A játékvezető indító jelére minden sorban az utolsó gyermek érintse meg az előtte álló vállát, aki tegye ugyanezt az előtte állóval. Ha az első játékoshoz ért a vállérintés, az rögtön hátrafut, beáll utolsónak a sorba.

A játékosok az orrukkal maguk előtt tolva vezessenek végig egy-egy pingponglabdát az akadálypályán. A pálya ne legyen bonyolult, elég, ha megkerülik a szoba másik végén fekvő díszpárnát.

Próbáljunk meg különböző tárgyakat megfogni a lábujjunkkal, mint egy csipesszel, majd olyan magasra emelni őket a levegőbe, hogy kezünkkel megfoghassuk, s a dobozba berakjuk. Kinek melyik tárgyat sikerül felemelni, s a dobozba helyezni?

A gyerekek szép sorban tegyenek bele egy-egy szem babot a kosárba. A kosárhoz és a zsinórhoz nem szabad hozzáérni! Számolják együtt hangosan, hogy hányadik babszem kerül a kosárba. A kosár, a sok babtól, persze egyre nehezebb lesz. Vajon mikor esik le? Akinél ez megtörténik, el kell mondania egy viccet,(és összeszedni a szétgurult babokat).

Írjunk levelet a gyerekeknek! Egy rejtélyes levelet írjunk, úgy hogy a szavakat a mondatban, nem a magyar helyesírási szabályok szerint választjuk el.
A játékosok próbálják megfejteni a levelet!

Minden játékosnak ki kell találnia egy definíciót a kiválasztott szóra, s leírnia. Amikor ezzel mindenki elkészült, egyik játékos összegyűjti a papírkákat, összekeveri, s hangosan felolvassa az összes definíciót, és megkéri a játékosokat, hogy szavazzanak arra, amelyik a legvalószínűbbnek hangzik.

A zene elindítása után, a játékosoknak a kötél alatt kell hátrahajolva vagy hátradőlve átbújniuk, egymás után. Amikor mindenki megpróbálta, lehet egyre lejjebb ereszteni a kötelet...

Mindenki óvatosan vegyen egy kanálnyit a liszthegyből, és tegye a poharába. Akinél a csokikocka leesik a hegyről, annak hátra tett kézzel meg kell ennie a csokit.

Adott idő alatt (fél perc, vagy egy perc, korosztálytól és csapatlétszámtól függően), fel kell öltöztetni a bábut a lufikkal, a csipeszek segítségével.

Feladat: rajt jelre kezdjük el felfújni a lufinkat. Ki meri a leghamarabb úgy felfújni, hogy kipukkadjon? Vagy ki meri addig fújni, hogy még nem pukkad ki, de mégis óriási lesz?

Ragasszuk össze az ütőfelületet és a fogót. Vagyis ragasszunk a papírtányérok hátuljára egy-egy spatulát. A spatulák negyedét vagy harmadát kenjük meg folyékony- vagy hobbiragasztóval.

Rajt vezényszóra a játékosok tegyék a lufit a térdeik közé, és ugráljanak vele a célvonalig.  A lufinak nem szabad leesnie. Amelyik csapat versenyzői előbb célba érnek, az a csapat győz.

Kössük be egy gyerek szemét kendővel, és adjunk a kezébe egy kis tál lekvárt, majd ültessünk elé egy éhes játékost.
Bíztatásunkra próbálja megetetni a vele szemben álló játékost, akinek nem szabad elmozdulnia.

Akörben ülő gyerekek zenére adogatják körbe egymásnak a gombócot, s amikor a zene megáll, az a játékos, akinél a csomag van, levehet egy réteg papírt.

Az asztalra kirakott tárgyak hosszúságát, súlyát, mennyiségét, a kiosztott feladatlap kérdései szerint megtippelni írásban. (vagy szóban, akkor nem kell feladatlap)

Az éhes szellemevő papírpoharat a játékvezető körbetáncoltatja a bandázó szellemek fölött, s egyszer csak hirtelen lecsap az egyikre. Mikor indul a támadás, a szellemeket tartó gyerekek a cérnák segítségével mentik a saját szellemüket.

A játékvezető elvégez egy egyszerű mozdulatot. Pl. a homlokára csap. A mellette lévő gyermek elismétli a látott mozdulatot, s hozzátesz egy új mozdulatot.

Megbeszélünk egy szabályt, amit a hunyónak majd ki kell találnia, miközben kérdéseket tesz fel, mi pedig válaszolunk neki. A feleletek alapján kell kitalálnia a szabályt. Amelyik gyereknél rájön a hunyó a szabályra, azzal cserél helyet.

Ki kell találni, hogy milyen tárgy adta a hangot. Aki először találja ki, hogy mitől származik a hang, az szólaltathatja meg a következő tárgyat.

Miután az óra „elbújt”, behívják az ajtó előtt várakozó játékost, akinek meg kell keresnie a tiktakoló vekkert. A többieknek addig csendben kell lenniük. Ha megvan az óra, apró jutalom járhat érte, és már mehet is ki a következő gyermek a szobából.

Valamilyen használati tárggyal eljátszani egy olyan mozdulatot, amire az a tárgy nem való. Tehát helyettesítünk vele egy másikat. Mást csinálunk vele, mint amire való.

Kitaláló, alaposan megfigyel mindenkit, majd kimegy a szobából. Kb. egy perc alatt három gyermek vagy az öltözékén, vagy a haján, vagy az ülésmódján... stb. változtat. Majd visszahívjuk a kitalálót, aki megpróbálja kitalálni, mik a változások.

Feladat: Álljunk körbe! Válasszunk ki egy játékost, akinek bekötjük a szemét a kendővel. Ő lesz a cica gazdája.

Ki kell keresnünk a ruhakupacból a kártyán szereplő ruhadarabokat, s fel kell venni őket. Nagyobb gyerekeknek meg kell nevezni magukat, s elmesélni, mi a foglalkozásuk. (csak akinek kedve van.)

Építsük meg előre a kertben a minigolf-pályát, vagy a gyerekekkel együtt tervezzük és építsük. Számozzuk be az állomásokat, s beszéljük meg, hogy ki, milyen sorrendben halad...

Feladat: a kérdező sorban feltesz egy-egy kérdést a gyerekeknek, akiknek válaszolniuk kell. Azt kell válaszolniuk, hogy mosogatórongy. Természetesen a megfelelő toldalékokkal ellátva. Úgy kell válaszolniuk, hogy nem nevethetik el magukat. Aki elneveti magát, ő helyet cserél a kérdezővel.
Kisebbeknek esetleg előre megírt kérdésekkel is készülhetünk.

Az első szerepelni vágyó játékos húzzon egyet a papírok közül, majd egy perc gondolkodási idő után mutogassa el, a feladványt.

A fürdőruhába öltözött bátor vállalkozóknak rá kell ülni a székre helyezett vízibombára, s azt, leülő mozdulattal kipukkasztani.

Répa retek mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Nem minden fajta szarka farka tarka, csak a tarkafajta szarka farka tarka.

A szabályok megbeszélése után, amikor elindul a zene, az óriás szörnyetegek elkezdenek mozogni, táncolni, úgy hogy a lepedő ne essen le róluk. Szabályok: ha a zene halkan szól, a szörnyetegek is csak halkan, óvatosan lopakodhatnak, mozoghatnak...

a játékvezető oroszlánvadászatra indul, a gyerekek segítségével.
A játékvezető kezdi a párbeszédes, utánozós játékot.
Oroszlánvadászatra megyek. Velem jöttök?
Igen!
Először is át kell vágnunk egy nagy mezőn. (a játékvezető elindul, a gyerekek pedig utánozzák)
Elérkeztünk egy tóhoz. Most úsznunk kell.(a játékvezető úszó mozdulatokat tesz)
Máris egy őserdőhöz érkeztünk. Át kell verekednünk magunkat a bozóton.
Most egy függőhídon kell óvatosan lépdelnünk.
Ajjaj, egy sártengeren kell átjutnunk. Vigyázzunk, bele ne ragadjunk!
Most elérkeztünk egy hegyhez, fel kell másznunk rajta.
Most egy sötét barlang előtt állunk. Be kell mennünk!
Játékvezető a lopakodás közben hirtelen felkiált: Segítség! Oroszlán! Gyorsan, meneküljünk!
Rohanás visszafelé.

Feladat: a játékosoknak mondatot kell alkotniuk a keresztnevük kezdőbetűiből. Pl.: EDIT = Elment Dániába Italt Tölteni.

A szülinapos gyermek tegye rá a pókocskát a hálóra. Ezután a játékosok egymás mellett állva, vagy sorban egymás után célozzanak a pókhálóba.

Minden játékos kap a szájába két darab pillecukrot, amit nem szabad még megennie, hanem ki kell mondania tele szájjal: „Pumpedlit pukkantott az elefánt.”

Minden játékos fújja fel a lufiját, de ne csomózza be, csak tartsa szorosan összenyomva a léggömb száját. Ezután adott jelre mindenki elengedi a lufiját.

A rajvonaltól, indító jelzésre elhajítják a gyerekek a repülőket. A landoló repcsiket a párok másik tagja felveszi, s továbbdobja.

A játékvezető elmondja a Dolgozzatok legények kezdetű mondókát, közben minden gyerek egy ujjával ütögeti az asztal lapját. Amikor elhangzott a versike utolsó szava, a játékvezető gyorsan felemeli mindkét kezét a magasba. Az asztalnál ülő gyerekeknek is ezt kell tennie, de csak akkor, ha tényleg repül az, az állat vagy tárgy, amit utoljára mond.

Ültessük a gyerekeket jó nagy körbe, megfelelő távolságra egymástól. Zeneszó közben dobáljanak egymásnak egy párnát. Amikor elhallgat a zene, kiesik a játékból az a gyerek, akinek a kezében maradt a párna.

Két-két csapat dobálja egymásnak a vízilufit a lepedő meglendítésével. Melyik csapat tudja a legtöbbször a magasba dobni, ill. elkapni a vízibombát, mielőtt az kipukkad?

Jelöljük ki a játékteret. Válasszuk ki az első szivacsröptetőt. Ő álljon külön a többiektől, fordítson hátat nekik, s fogja kézbe a szivacsot. A többi játékos szóródjon szét a kijelölt területen.

Startjelre mindkét csapatból az első játékos magára vesz mindent, s az üres zacskóval, a bő ruhákban, fut a csapat székéhez. Ott leveszi a nagy ruhadarabokat, mindent visszacsomagol a zacskóba.

Szalad a fogó, és a futójátékosok közül egynek a fejébe húzzuk a sapkát. A fogó csak azt a játékost foghatja meg, akinek a fejében éppen a sapka van. A menekülők a sapkát egymásnak adják, amit el kell fogadni, és azonnal fejükbe húzni.

Feladat: megállunk egy helyben, s két kezünket tenyérrel előretartjuk. A játékvezető irányítására becsukjuk a szemünket, s elkezdünk ide-oda mászkálni. Ha valakivel találkozunk, tenyerünket összecsapjuk vele, s „süsü” köszöntéssel üdvözöljük, mire az üdvözölt, szintén „süsü”-vel válaszol. De, a játékosok között van egy néma, akit a játékvezető a játék elején jelöl ki, s ő nem fogadja a köszöntéseket, vagyis nem válaszol. Ha találkozunk a némával, mi is elnémulunk, s tovább „némítunk”.A játék végére a sok süsüből csend lesz.

Amennyiben négy gyermeknél több játszik egyszerre, készítsünk több jégbe zárt állatot. Ha egy csapatba 3 gyermek játszik, 6 állatkát tegyünk a lufiba. Készíthetünk jégkockatartóban fagyasztott állatkákat is, így a kis jégkockák foglyait kell majd kiszabadítani.

Kiválasztjuk az első „szagoló” játékost, s bekötjük a szemét, hogy ne lásson.  A bekötött szemű játékost egy másik gyermek vezesse végig a szobán úgy, hogy egy finom illatos fánkot „húz”az orra előtt.

Gyűjtsünk össze egy kis táskába illatos, szagos, büdös tárgyakat. Behunyt vagy bekötött szemmel fel kell ismerni a játékos orra alá tartott dolgot.

A gyerekek álljanak körbe, s válasszuk ki az első cicát. A cicus odamászik az egyik gyermekhez, miákol, s hozzádörgölőzik a lábához. Az így kiválasztott játékosnak nevetés nélkül meg kell simogatnia a cicát.

Hátratett kezekkel leenni a karikákat a spárgáról. Melyik csapat mennyi idő alatt tudja elfogyasztani a vaníliás karikákat a spárgáról?

A játékvezető mondja, hogy melyik oldalról jön a szél. Pl.:”Jobbról jön a szél!” Ha jobbról jön a szél, akkor balra dőlünk, ha balról jön, akkor jobbra dőlünk, ha elölről akkor hátra, ha hátulról, akkor előre dőlünk.

Egy doboz elejére rajzoljunk egy vicces arcot, majd vágjunk az orránál egy lyukat, úgy, hogy egy gyerek kényelmesen bedughassa rajta az orrát.

Szívószállal egyenként elszállítani a csokibogyóinkat az üres tálkánkba. (felszívjuk a bogyót a szívószál végére, s addig tarjuk „szívva”, míg el nem jutottunk az üres tálkánkhoz.

4-6 fős csoportokat alkotunk. Fiúk és lányok vegyesen legyenek a csoportokban, ha lehet. Szörnyecskét építünk magunkból. A játékvezető határozza meg, hogy hány lába legyen szörnyecskének. Vagyis hány lábbal állhat a földön.

A beöltözős játék folytatása. Szükségünk lehet egy műsorvezetőre, aki beharangozza a sztárokat.
Feladat: beöltözés után következhet a divatbemutató.

Terítsünk ki egy takarót a rajthoz! Két gyerek üljön vagy térdeljen rá, majd a takaróval együtt csússzanak oda a kb. 5 méterre lévő célvonalhoz! Teljesen mindegy hogyan jutnak el odáig, a lényeg, hogy ne szálljanak le a takaróról, s ne érjen le se a kezük, se a lábuk a parkettára. Ekkor csatlakozhat hozzájuk a harmadik játékos, és kezdődhet a visszaút.

A pár egyik tagja kézen jár, miközben a lábait a partnere a kezében tartja. Amelyik pár elsőnek ér a célba, az nyer...

Az egyik gyerek álljon négykézlábra, és a párja emelje fel a lábát. Tapsra a kezükön járva indulnak el a „talicskagyerekek” a cél felé.
Az a páros győz, amelyik elsőnek ér célba.

Feladat: a labdát a szétterpesztett lábak között kell hátraadogatni. Az utolsó játékos, amint megkapta a labdát, előreszalad a sor elejére, és folytatja a hátraadogatást...

A játékvezető kiáltására gyorsan minden gyerek megpróbálja az elhangzott testrészét, egy társa ugyanazon testrészéhez hozzáérinteni. Pl.: „Térd a térdhez!”, „Fül a fülhöz!”…

A szájunkban lévő spagettire kell felfűzni a penne tésztákat.
Kézzel nem szabad hozzányúlni egyik tésztához sem.
Ki tudja megcsinálni? Ki a gyorsabb?

Megadott távolságból annyi vizet kell spriccelni a pohárba, hogy a pohár megteljen, s ezért a ping-pong labda kiússzon a pohárból.

Zenére elkezdenek mozogni a gyerekek. A páros egyik tagja a tükörkép, leutánozza társa összes mozdulatát. Azért, hogy mindenki lehessen tükörkép, néhány perc múlva legyen szerepcsere.

Megadott távolságból kell annyi vizet a pohárba spriccelni, hogy a pohár megteljen, és ezért a pingpong labda kiússzon a pohárból. Kinek a labdája úszik ki előbb?

A játékosok ide-oda futkosnak a vödör és a pohár között, és a szivaccsal hordják a vizet a saját poharukba. Amelyik csapatnak elsőként megtelik a pohara, az nyer.

Feladat: a labdát a fej fölött kell hátraadogatni. Az utolsó játékos, amint megkapta a labdát, előreszalad a sor elejére, és folytatja a hátraadogatást...

Rajzoljuk le, a szülinapos gyermeket a papírra, a lábujjaink közé szorított tollal.
Ki a legügyesebb?

Egyikünk mond egy feladatot, ezután megpörgeti a fekvő üveget. Akire az üveg szája mutat, az oldja meg a feladatot. Ha jó a megoldása, ő maga teszi fel a következő kérést, és forgatja meg az üveget.

Az első játékos üljön le a székre, a második pedig az ölébe. Húzzunk, az elöl ülő játékosra egy anorákot, vagy bármilyen lemosható ruhadarabot, úgy, hogy az alatta ülő bele tudja dugni a karját.

Mindenki sorban dob a kockával. Aki hatost dob, az lesz a Vak tyúk. Gyorsan felveszi a kesztyűt és a sapkát, utóbbit a szemére húzza, majd megpróbál minél több finomságot felszedegetni.

A gyerekek zenére táncolnak a szobában, s persze köztük van az áldozatát kereső vámpír is. Hopp, egy sikoly! A vámpír lecsapott, vagyis gyengén meghúzta az egyik áldozat fülcimpáját.

a csapatok kapnak egy-egy papírt és íróeszközt. A megadott témában, vagy a megadott szavak felhasználásával verset kell írni.
(Három-négy gyereknél ne legyen több egy csapatban.)

Az egyik játékosnak el kell hagynia a szobát. A bent maradók, megállapodnak abban, hogy ki a vezérmajom, s megbeszélik, hogy a többiek az alattvalók. Az alattvalóknak az a dolguk, hogy majmolják, vagyis utánozzák a vezért. Mire a kiküldött játékos visszajön a szobába, mindegyik majom pl. vadul vakargatja a fejét, majd – a vezérmajmot utánozva – bolhát keres a bal szomszédja hajában, azután ütögeti a pocakját, majd képzeletbeli banánt majszol, azután fejével dörzsölgeti az egyik szomszédja vállát…

A gyerekek egyenként, vagy párosával is játszhatnak, az idővel, és egymással versenyezve. Aki a leggyorsabban találja meg az összes kincset, az nyer.

A flakont tartó gyermek picit előre hajolva töltse meg a társa poharát, aki ezután a tálkájához szalad, beleönti a vizet, s fut vissza a következő pohár vízért. Ezt addig ismétli, míg el nem fogy a flakonból a víz.

A kezdő játékos poharát megtöltjük vízzel, és a poharat a lábával fogva fel kell emelnie, s belőle a vizet, át kell öntenie a jobb szomszédja poharába.
Így adogassuk tovább és tovább, lábról lábra a vizet...

Készüljünk elegendő gurigával, mert szerepcserével is szeretnének majd játszani a gyerekek.
Törölközőre vagy váltóruhára előfordulhat, hogy szükség lesz.

A játékvezető indítására, hátratett kézzel kell kienni a tálkából a zizit. Nyelvvel, szájjal, kéz nélkül!
Bevezethetjük a játékot úgy, hogy most cicák, vagy kutyák leszünk….itt, most, szabad így enni, otthon nem!

rajt és cél kijelölése, minden gyerek belelép egy-egy zsákba két lábbal, majd felhúzza a zsák szélét olyan magasra, ahogy csak tudja. Két kézzel tartva zsákot, ugrálni kezdünk a célvonal felé. Ki ér előbb a célba?

 
Pin It
email